2013. január 17.

Farsang - 2013. január 17.


„Vidám a farsangi zene, mindenkinek jó a kedve.
Élvezik a mulatságot, zenét, tréfát és a táncot.”
(Tali Gitta: Farsang táján.)


Az elmaradhatatlan Farsang!
Az elmaradhatatlan buli.

A Farsang a bálok ideje, melyből mi sem maradhattunk ki. A Víziorgona Idősek klubja is - több éves hagyományt követve - megrendezte a saját farsangi mulatságát. A rendezvényre a nyugdíjasház (a házunk) aulájában került sor.

A farsangi szezon a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkör kezdetéig, hamvazószerda előtti napig (húshagyókeddig) tart, amely 2013-ban: február 12.
A farsangot az evés-ivás, mulatozás jellemzi. Eredetileg pogány ünnep volt, a keresztény egyházak nehezen fogadták be, de a népi hagyományok olyan erősek voltak, hogy nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Magyarországon a 15. század óta ismeretes, feltehetően német közvetítéssel jutott el hozzánk. Olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend, a feje tetejére állhat a világ.

Tél van, és az előző napokban jelentős mennyiségű hó esett a területünkön, amely gyorsan el is kezdett olvadni. A nyugdíjasház tetőszerkezete (lapostető) nem bírta el a terhelést, több helyen beázott. Ennek lett következménye, hogy az egyébként hangulatos farsangi (bohókás) díszbe öltözött aula egy része, „esőerdővé” változott. Nagyon látványos volt, viszont emiatt a közönség egy részének az emeleti körfolyosóra kellett települnie. A környezet meglepő volt, ám a terített asztalok (rajtuk üdítő, bor, gyümölcs, pogácsa, fánk) így is szépek lettek.  

Az ünnepségen részt vett a kerületi Önkormányzat több vezető munkatársa, és szociális szakterületének képviselői is. Továbbá a kerület más Idősek Klubjából is köszöntöttünk vendégeket.

Fehérváriné Csépe Éva asszony, klubunk vezetője nyitotta meg a rendezvényt, majd Müller Istvánné, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője és Kelemen Viktória alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a szórakozásé (szórakoztatásé) lett a főszerep. A szervezők tartalmas, és színes műsorral leptek meg bennünket.

A Víziorgona Idősek Klubjának tánccsoportja keringővel nyitotta meg a műsort. A szép, és nagyon látványos ruhákban előadott produkció nagy tapsot kapott. Majd a Turay Ida Színház két művésze, Vásári Mónika és Virág József szórakoztatta a közönséget. A két művész jól összeállított előadásával, ismert és népszerű dalokkal nagy tapsot váltott ki. Műsorukba – rögtönözve – a közönséget is bevonták, jól szórakoztunk.
Az asztalokon lévő finomságok mellé még egy kis disznótoros is felszolgálásra került – nagyon finom volt. Végül a Borvirág együttes következett, és szólt a talpalávaló, a szórakozás tánccal folytatódott.

A mulatozás közben két klubtagunk (Szabó Pál énekkel, Szépvölgyi Gáborné pedig tangóharmonikával) fokozta a jó hangulatot.

Két alkalommal tombolasorsolás szakította meg a zenét. Feszülten figyelte mindenki, hogy mikor húzzák ki az Ő számát. Többnyire értékes és hasznos tárgyakat lehetett nyerni a játékon.

Este hat óra tájban lett vége a mulatozásnak, akkorra már mindenki jól elfáradt. Vendégeink és bejáró klubtagjaink eltávoztak, az „esőerdő” hangulatát csak a helyben lakók élvezhették tovább.

Az ünnepség alatt sokat fotóztam, és a felvett digitális képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat, továbbá az Internettel nem rendelkezők számára is igyekszem a képeket elérhetővé tenni.

Budapest, 2013. január 17.

Molnár Béla