2011. november 22-én, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény által szervezett „Idősek Művészeti Fesztiválja” gálaműsorán vettem részt.
Az Óbudai Kulturális Központ (San Marco) színháztermében megtartott rendezvényen, amelynek hagyománya már 13 éves múltra tekint vissza, a nézőtér teljesen megtelt, még pótszékekre is szükség volt. A vendégek soraiban találtuk a Polgármester urat, és a szociális szakterületen dolgozó munkatársait, valamint az önkormányzati testület szociális bizottságának képviselőjét is.
Az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket, és méltatta az esemény jelentőségét, majd a Polgármester úr megnyitotta a rendezvényt.
Elsősorban a kerületben található nyugdíjasklubok tagjai mutatták be műsorszámaikat, de minden - a kerületben lakó - nyugdíjas számára nyitott volt a rendezvény. A mai előadást már megelőzte egy - a Csobánka téri Közösségi Házban megtartott - kétnapos válogató. Az ott bemutatott 49 számból került kiválasztásra a mai gála anyaga, 25 szám. Volt vers, próza, ének, rövid színpadi jelenet, tánc, paródia, kabaré, továbbá egy utcabál, és egy lakodalom hangulatába is belecsöppentünk. Láttunk-hallottunk a mai életből vett feldolgozást, valamint nosztalgia számokat is.
Kiemelt figyelemmel kísértem a Víziorgona Idősek Klubja fellépéseit. A benevezett, és a válogatón bemutatott hat számból három jutott be a gálára.
Elsőnek (a műsor harmadik számaként) a Hungária együttes Utcabál című rock and roll száma alapján eljátszott jelenetet láthattuk. A szereplők jól használták ki a nagy színpad adta lehetőséget, szépen, és nagyon látványosan, vérpezsdítően idézték fel egy rock and roll parti hangulatát.
Egyik, irodalmi vénával megáldott klubtagunk - a műsor első részének zárószámaként - Karinthy Frigyes Előszó című versét tolmácsolta nagy átéléssel. Több vers is volt a fesztiválon, de az Ő előadása kiemelkedett közülük.
A gála második részében következett az ugyancsak látványos, mozgalmas, gyönyörű ruhában előadott német nemzetiségi tánc, a Hosszú polka. Betáncolták az egész színpadot, ebből következett, hogy a végére el is fáradtak.
Mind a három műsorszám nagy sikert aratott. A két csapatszám sikerét a jól megválasztott öltözet mellett, a népszerű zeneszám is fokozta, a visszatapsolás csak azért maradt el, mert nem volt rá lehetőség.
Dalkörünk is színvonalas műsorral lépett fel, tagjai mutatós ruhában jelentek meg, öröm volt nézni őket. A gálára ugyan nem jutottak be, de az elődöntőkön két szép számot is előadtak. Az egyikben a Pilis Himnuszát énekelték nagyon szépen, a másikban pedig népszerű magyar nótákat hallhattunk tőlük, miközben a tánccsoportunk tagjai a nóták dallamára, csárdásból vett lépéskombinációt táncoltak.
Különösen a pilisi himnusz alatt éreztem a mély hangok hiányát. A 18 fős létszámból összesen egy férfi volt, javítani kellene az arányon. A közönség szereti a látványos, mozgalmas jeleneteket, ezért az énekkar + tánckar együttes fellépésénél hatásos lett volna, ha a kórus tagjai egy kis oldalirányú, hullámzó mozgás közben énekelnek. Ezt a közönség, a véleményem szerint, pozitívan értékelte volna (talán még a zsűri is).
A tánccsoportunknak is volt egy olyan száma, melyet az elődöntőn bemutattak, de a gáláról kimaradt. Ez egy nagyon szépen eltáncolt menüett, gyönyörű ruhákban előadott, látványos produkció volt. A gálán lett volna a helyük.
Természetesen élénken figyeltem a többi nyugdíjasklub műsorát is. Mindegyiken látszott, hogy nagyon készültek a fesztiválra. Volt közöttük több, jó színvonalon előadott jelenet is, jól felkészült versmondókat, énekeseket láthattunk. Nagy tapsot kapott a Meggyfa utcai klub, nagy létszámot megmozgató, szakértően koreografált táncjelenete. Jól sikerült az Őszike klub - az egész rendezvény befejező számaként bemutatott - lakodalmas produkciója is, megérdemeltem kapták a nagy tapsot.
Figyelembe véve a résztvevők életkorát, meglepően színvonalas összeállítást láthattunk a fesztivál mindhárom napján. Jó volt látni, hogy a legtöbb szereplő fellépés közben is tudott mosolyogni.
A szervezők a külsőségekre is odafigyeltek. A San Marco Művelődési Házban kulturált körülmények között mutathatták be tudásukat a fellépők. A közönség kiszolgálása is jól sikerült, de azért a függönyt egyes esetekben jobban széthúzhatták volna, ugyanis pár jelenetrész a közönség néhány, szélső székeken helyet foglaló tagja számára rejtve maradt. Ettől eltekintve, a megjelent vendégek jól szórakoztak, egy derűs percekkel teli, kellemes délutánt töltöttünk el.
A háromnapos rendezvény alatt sokat fotóztam, és a felvett digitális képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat, továbbá az Internettel nem rendelkezők számára is igyekszem a képeket elérhetővé tenni. Sajnos a gálán készített képek minősége nem megfelelő, melynek elsődleges oka az, hogy a színpad megvilágítása gyenge volt, és a színpad sötét háttérfüggönye sem segítette a jobb képek készítését. (Persze, ha jobb gépem van, nincs ilyen probléma, és akkor most nem panaszkodnék.) Ezért több esetben a gála résztvevőiről is az elődöntőn felvett képeket tettem közre. Tehát a képek a három nap műsorából lettek válogatva.
Budapest, 2011. november 22.
Molnár Béla
