2010. október 8.

Idősek világnapja - 2010-10-08.

Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjának. Ez alkalomból 2010. október 08-án, több éves hagyomány folytatásaként, az Óbudai Gondozási Központ szervezésében, kedves ünnepséget rendeztek tiszteletünkre a Víziorgona utca 12. szám alatti nyugdíjasház (a házunk) aulájában, amelyen én is részt vettem.

E jeles eseményre az aula - amely az egyszerű hétköznapokon is szépen rendben tartott, kulturált környezetet biztosít - további díszítést kapott.

Az ünnepség célközönsége a nyugdíjasház lakói, valamint a házban működő nyugdíjas klub tagjai voltak. Továbbá megtiszteltek bennünket részvételükkel a kerületi Önkormányzat illetékes szakterületének munkatársai, és a városrész önkormányzati képviselője is.

A szép környezetben terített asztalokkal (rajtuk üdítő, bor, pogácsa, gyümölcs) fogadtak bennünket.

Az emeleten lakók közül, akiknek nehéz lett volna a földszintre lemenni, az emeleti körfolyosón terítettek. Azok a lakótársaink, akik a folyosóra sem tudtak kijönni, a lakásukban lettek felköszöntve. 

Rövid köszöntővel kezdődött az ünnepség, majd a Fővárosi Operettszínház művészei (Szendi Szilvia, és Peller Károly) szórakoztatták a jelenlévőket. Mi pedig nagy tapssal köszöntük meg a színvonalas előadásukat.
Ezt követően jött a finom ebéd, desszerttel. A kínálat bőséges volt, amely néhányunkon bizony kifogott. Vállalkozó szellemű társaink másnapra is tudtak spájzolni maguknak a süteményből.

Mikor az ebédnek vége lett, megérkezett a zenészünk, és máris szólt a talpalávaló. Jöhetett a tánc, amelyből - több bátor társammal együtt - én is kivettem a részem. Azonban egyszer mindennek vége lesz, a zenész is befejezte játékát, és az ünnepségnek is vége lett. A külsős vendégek eltávoztak, a helyben lakók pedig (többségében) visszavonultak a magánszféra birodalmába.

Tekintettel arra, hogy én még csak papíron vagyok a ház lakója - a tényleges beköltözést most intézem - számomra ez volt az első nyugdíjasházi rendezvény, amelyen részt vettem. Kellemes, pozitív élményekkel távoztam, nagyon jól éreztem magam. Köszönet az ünnepség szervezőinek, lebonyolítóinak (akik a munkát végezték), és nem utolsó sorban, a feltételek biztosítóinak.

Az ünnepség alatt sokat fotóztam, és az ott felvett digitális képeket, igyekszem a résztvevők számára is elérhetővé tenni.

Budapest, 2010. október 08.

Molnár Béla